Fontos:

Vitamin abc

Vitaminfogyasztási szükséglet

Mindennapi életünk és táplálkozásunk elengedhetetlen feltétele a megfelelő mennyiségű vitaminfogyasztás. A legelőnyösebb az lenne, ha szervezetünknek ezeket természetes formában adnánk meg. Hanyagság és időhiány miatt azonban gyakran mesterséges formában vesszük magunkhoz.

Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez jelenlegi ismereteink alapján tizenhárom vitaminra van szükségünk. Az, hogy miből mennyire, egyénenként változó. Ez életkortól és egészségi állapottól, nemtől, táplálkozási szokástól egyaránt függ. Sokan abban a hibába esnek, hogy saját fejük után, megfelelő információ hiányában maguk kezdik adagolni a napi mennyiséget. Ez azért is veszélyes, mert nincsenek tisztában aktuális vitaminszintjükkel és esetleges félrekezelés is előfordulhat. Ezért mielőtt szervezetüket meggondolatlanul különféle vitaminokkal bombáznák, konzultáljanak a családi orvossal.

Az életkor előrehaladtával gyakran a vitaminhiány számlájára írható a koncentrációs gyengeség, a fáradékonyság és az időskori depresszió is. Amint azt tudjuk, megfázás idején növekszik szervezetünk C-vitamin szükséglete. De így van ez szélsőséges időjárási körülmények között és erőteljes fizikai megterhelésnél is.

Azok, akik sokat dohányoznak ajánlott 50%-al több C-vitamint és 40%-al több E-vitamint fogyasztaniuk, mert ez jelentősen csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Az ő esetükben napi 40mg E-vitamin és 110-140 mg C-vitamin bevitele ajánlott.

Ami a rendszeres alkoholfogyasztást illeti, ebben az esetben a B-vitaminok segíthetnek. Ezt az ausztrálok bizonyára nagyon jól tudják, mert Ausztráliában például B1-vitamint kevernek a tömény italokhoz. Hatásosak lehetnek még a különféle multivitamin- és multi ásványi anyag-készítmények is.

Egészségünk megőrzése érdekében, orvosi ajánlással, időnként érdemes vitaminkúrákat is tartani. Lehetőleg kerüljük az egyoldalú táplakozást és fogyasszunk minél több zöldséget és gyümölcsöt, mert ezek természetes formában biztosítják szervezetünknek azokat a vitaminokat, melyekre szüksége van.

A vitaminok csoportosítása

Zsírban oldódó vitaminok:

Ezeket a vitaminokat szervezetünk csak zsiradékkal együtt képes felvenni és hasznosítani, jól raktározódnak a szervezetben.
A-vitamin (béta-karotin) (retinol)
D-vitamin (kalciferol)
E-vitamin (tokoferol)
K-vitamin (filokinon)

A-vitamin (retinol, axeroftol)

Az A-vitamin számos anyagcsere folyamat katalizátora, szükséges a bőr és nyálkahártyák épségéhez, illetve a látóbíbor képződéséhez. Az A-vitamin előanyaga a karotin, melynek felszívódása rosszabb, mint az A-vitaminé. Növényi tápanyagban, mint karotin (elővitamin), állati eredetű tápanyagban, mint A-vitamin fordul elő (olaj, vaj, zsír). A májban raktározódik, és a karotin is itt alakul át A-vitaminná. Az A-vitamin véd a fertőzésekkel szemben, védi a hámsejteket (bőr, valamint a gyomrot, légutakat, bélcsatornát, belső üregeket védő nyálkahártya). A-vitamin hiányában farkasvakság (amikor szürkületben vagy gyenge világítás esetén látászavar következik be), a bőr repedezettsége és szárazsága, illetve a haj korpásodása és a haj-köröm töredezése jellemző. Plusz A-vitamin bevitelre a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek szedése mellett szükség lehet, a fogamzásgátló gyógyszereket szedő hölgyeknek azonban kevesebb A-vitamin felvételre van szükségük. A bőr ápolásában (illetve a sebkezelésben) nagy szerepe van krémek formájában is (pl. Neogranormon kenőcs) az A-vitaminnak. Az A-vitamin túladagolásában fejfájás, hasmenés (vastagbél széklet) és a bőr besárgulása, fájdalmas bőrgyulladás, ízületi fájdalom, májkárosodás léphet fel.

A-vitamin táplálékforrás: máj, tejszín, vaj, tojássárgája, répa, tök, sárgadinnye, paradicsom, fűszerpaprika, spenót, hal, cékla, petrezselyem, zellerlevél, kelkáposzta, brokkoli, zöldborsó, zöldbab, szója, kajszibarack, áfonya, csipkebogyó bőségesen tartalmaz A-vitamint.

A-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 800 µg, szoptatás alatt 1300 µg, férfiak esetében 1000 µg

D-vitamin (kalciferol)

A D₃-vitamin sztearinszármazék, provitaminja (előanyaga) a 7-dehidrokoleszterin, mely ultraibolya sugárzás hatására alakul át D₃-vitaminná. Fehérjéhez (globulinhoz) kötődve a májba jut, majd további kémiai átalakuláson megy át, és újra globulinhoz kötődve eljut a bélbe, illetve a csontokba. A D-vitamin a bélben olyan kalciumkötő fehérje (protein) szintézisét segíti elő, amely a bélfalon keresztül transzportálja a Kalciumot.

A D_3-vitamin hatása kettős: emeli a vér kalcium és foszfor szintjét (a kalcium felszívódását fokozza a bélből, ürülését a vesén át csökkenti), és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. A D₂-vitamin növényi eredetű, az ember kevésbé hasznosítja. A D-vitamin hiánya nemcsak a kalcium-anyagcserét zavarja meg, hanem általa következményes foszforhiány is létrejön. D-vitamin hiánya egyben ízületi gyulladásra, ízületi merevségre való hajlamot, és görcskészséget eredményez, jellemző tünet lehet még a hátfájás, fogszuvasodás, fáradtság, levertség, és a haj fokozott hullása. A-vitamin és C-vitaminnal együtt szedve segíti a megfázásos tünetek megelőzését, elősegíti a kötőhártya-gyulladás gyógyulását. A Koppenhága Egyetem tudósai felfedezték, hogy a D-vitamin szerepet játszik az immunvédekezésben, a T-sejtek aktivizálódásában. Ehhez az aktivizálódási funkcióhoz a T-sejtekben külön D-vitamin receptorokat, "antennákat" azonosítottak be, ha alacsony a szervezetben a D-vitamin szint, akkor a T-sejtek inaktív állapotban maradhatnak. A D-vitamin túladagolása szintén létrejöhet, ekkor a csontokban rendellenes, nagyfokú meszesedés jön létre, de más szervekben is fokozott meszesedés alakulhat ki (ezért indokolt esetben a célzottan fokozott D-vitamin adagolást fokozott figyelem és ellenőrzés mellett célszerű alkalmazni!).

Angliában, (mivel kevesebb a napfény és esős, ködös időben nő a D-vitamin igény) gyakori volt a csecsemők és kisgyermekek esetében a rachitis, melyek a csontok eldeformálódásával járt. D-vitamin pótlásával és megfelelő mennyiségű (és megfelelő időben való) napoztatással kivédhető ennek a kóros állapotnak a létrejötte.

D-vitamin táplálékforrás: leginkább a tojássárgája, vaj, tejszín és a csukamájolaj, szardíniakonzerv, vitaminozott margarinok, csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő.
D-vitamin napi szükséglet: A D-vitamin szükséglet az életkor, vagyis a csontosodási folyamatok szerint változó. Gyermekeknek 400-800 NE, terhesség és fokozott szükséglet esetén 800-1000 NE, felnőtteknek (napfény felvételétől függően) kb. 100 - 500 NE a szükséges D- vitamin mennyiség (RDA - OÉTI alapján).

E-vitamin (tokoferol)

Az E-vitamin a kiserek (kapillárisok) falában védő funkciót tölt be, ezen kívül a máj elzsírosodásával (és a máj mérgek okozta elfajulásától) szemben is védőhatást fejt ki. Az E-vitamin csökkenti a vér koleszterinszintjét, szerepe van a szaporodóképesség (spermaképzés, megtermékenyülés, magzatkihordás) folyamatában. Az E-vitamint a meddőség, szexuális problémák, koraszülés, menstruációs zavarok, a nemi szervek fejlődési zavaraiban, menopausát követő zavarok, szív és érrendszeri betegségek, bőrproblémák (pl. hegesedések), a foglazulás gyógyításában elsődlegesen használják. Az E-vitamin antioxidáns szerepét még vizsgálják, de jelentős antioxidáns hatással rendelkezik. Antioxidáns, védő hatása az A-vitaminra és a telítetlen zsírsav molekulákra is kihat. Az E-vitamin hatását erősíti a szelén, a vas azonban csökkenti a hatékonyságát (szerves kötésű vassal együtt lehet szedni). Az E-vitamin hiánya lassú sebgyógyulást, fáradékonyságot, izomtónus-veszteséget, és csökkenő nemi vágyat eredményezhet.

E-vitamin táplálékforrás: a gabonafélék csíraolajában (tök vagy napraforgó), a zöld növényekben-főzelékfélében, a húsban, a májban és a tojásban, homoktövisben, szójában, csipkebogyóban, gesztenyében, dióban, mogyoróban, mandulában, mákban található meg. található meg.
E-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 12 mg, férfiak esetében 12 mg

K-vitamin, fillokinon (antihemorrágiás-antivérzéses vitamin)

A K-vitaminnak egyes véralvadás-aktív fehérjéknek az előállításában (szintézisében) van szerepe. A máj sejtjei a K-vitamin jelenlétében tudják a véralvadás II., VII.,IX., és X. faktorait szintetizálni (immunrendszer→ vér és véradás). K-vitamin hiánya esetén a vér protrombinszintje (véralvadási faktor) csökken és vérzékenység alakul ki. A K-vitamin felszívódásához elegendő epe mennyiség szükséges. Máj-epebetegségekben nem tud felszívódni a K-vitamin, így K-vitaminhiány (hypovitaminosis) lép fel, melynek fő tünete a vastagbélgyulladás, és/vagy a nagyfokú hasmenés. Bélbaktériumok termelik (K₁-vitamin) és a növények zöld részeiben (K₂-vitamin) is megtalálható. A mesterséges K-vitamin túladagolása gyermekekben agykárosodást, felnőttekben pedig vérszegénységet okozhat.

K-vitamin táplálékforrás: zöld növények (kelkáposzta, borsó, fejes saláta, káposzta, paraj), tejtermékek, és máj, a sütőtök, a paradicsom, a paraj, kelkáposzta, káposzta, a lucerna, és a tengeri hínár. K-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 70 µg, férfiak esetében 80 µg

Vízben oldódó vitaminok

 Nem raktározódnak, ezért rendszeresen, lehetőleg naponta be kell juttatni a szervezetbe.

B-vitaminok (B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B5-vitamin (pantoténsav), B6-vitamin (piridoxin), B9-vitamin (folsav), B10-vitamin M-vitamin), B12-vitamin (kobolamin), B13-vitamin (orotsav),
F-vitamin,
Biotin (H-vitamin),
H1-vitamin,
C-vitamin (aszkorbinsav),
P-vitamin,
U-vitamin

B_1-vitamin (aneurin, tiamin)
A B₁-vitamin a szénhidrát anyagcsere szabályozásában és a Szent-Györgyi-Krebs-ciklus (citromsavciklus-energiatermelési és előállítási folyamat) normális lejátszásában játszik szerepet. A B₁- vitamin feltételezhetően az idegsejtek működéséhez is szükséges (idegszövet iontranszportjára fejt ki specifikus hatást), ennek alapján szokták ideggyulladásokra vagy ennek megelőzésének céljából adni.

A B₁-vitamin hiánya a beriberi nevű betegséget okozza. A B₁-vitamin hiányában a fájdalom mellett egyben nő a harántcsíkolt izomzat (végtag izomzat) görcshajlama (felszaporodik a tejsav izommunka), és a központi idegrendszerre hatva vérnyomáscsökkenés és szénhidrát-anyagcserezavar, bélrendszeri probléma (székrekedés) léphet fel (vastagbélrendszer, vékonybél). B1- vitamin -hiány következményes tüneteként a fáradtság, a gyengeség, a depresszió, a memóriazavar, az ingerlékenység, a szemfájás, kéz- és a láb zsibbadása, idegsorvadás és tudatzavar alakulhat ki. Túladagolás esetén vizelettel ürül ki a szervezetből.

B₁-vitamin táplálék-forrás: májban, húsban, tojássárgájában, élesztőben és barna kenyérben, búzacsírában, korpában, rizshéjban, élesztőben. dióban, mogyoróban, gesztenyében, tejben, lencsében, babban, borsóban, parajban, káposztafélékben, uborkában, salátában, burgonyában, paradicsomban, céklában található meg nagyobb mennyiségben. Nagymértékű szénhidrát fogyasztása és az anyagcsere-fokozódása emeli a B₁-vitamin szükségletet, étkezés közben célszerű bevenni, mert savas közegben optimálisabb a felszívódása. B₁-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 1,3 mg, férfiak esetében 1,5 mg

B_2-Vitamin (riboflavin, laktoflavin)

A B₂-vitamin, mint különböző enzimek alkotórésze igen jelentős. Az enzimek a piroszőlősav, zsírsavak és az aminosavak oxidatív lebontását végzik, fontos szerepet töltenek be a szöveti légzésben és méregtelenítésben. Ezen kívül a B₂-vitamin fontos szerepet tölt be a vérképzésben (vas beépítésében, a hemoglobin képzésében) és a növekedési folyamatokban. Vegyes táplálkozással fedezhető a B₂-vitamin igény, de a bélbaktériumok is szintetizálják. Hosszan tartó, széles spektrumú antibiotikum-kezelés mivel károsítja, elpusztítja a bélflórát, riboflavin vitaminhiányt idézhet elő. B₂-vitamin hiányában szem (szemlencse-elváltozás, szemviszketés, szemégés, szemvörösödés), idegrendszeri és bőrtünetek jelentkeznek (ekcéma), szőr- és hajhullás, illetve a nyelv gyulladása léphet fel. Ezeken kívül emésztési zavarokat és ajak kirepedését okozhatja a riboflavin vitamin hiánya, ill. a B₂-vitamin hiánya közrejátszhat az ízületi gyulladás, a növekedési zavar, a vérzékenység, a migrének kialakulásában is. B₂-vitamin szükséges a B₆-vitamin és niacin képzéséhez, az E-vitamin antioxidáns hatását erősíti. Túladagolás esetén vizelettel ürül ki a szervezetből.

B2-vitamin táplálékforrás: májban, vesében, tejben, tejtermékekben, húsban, halban, tojássárgájában, zöldbabban és borsóban, gyümölcsökben, olajos magvakban élesztőben, kukoricában, burgonyában, aszalt szilvában, parajban, paradicsomban, salátában jelentős mértékben megtalálható. B2-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 1,5 mg, férfiak esetében 1,8 mg

B₃-vitamin - Niacin (nikotinsavamid)

A B₃-vitamin része azoknak a fontos enzimeknek, amelyek a sejtlégzés folyamataiban vesznek részt. A niacin vitaminnak szerepe van a vérképzésben és a gyomorsósav termelésének növelésében és egyes hormonok (tesztoszteron, ösztrogén, inzulin) szintézisében is. A B₃-vitamin csökkenti a koleszterinszintet és az érszűkületet, egyben májvédő hatású. B₃-vitamin hiányában a pellagra nevű betegség léphet fel, a bőrön, nyelven és a szájnyálkahártyán gyulladásos tünetek jelentkeznek. Ezeken kívül felléphet bélrendszeri zavar (hasmenés) (vastagbélrendszer, vékonybél), fáradékonyság, depresszió, étvágytalanság és fejfájás (migrén), alvászavar és memóriazavar. Kivételes esetben a nikotinsavat (B₃-vitamint) a szervezet is elő tudja állítani triptofán nevű aminosavból (60 mg triptofánból 1 mg nikotinamid képződik, az átalakulás piridoxint /B₆-vitamin /, tiamint /B₁-vitamin /, riboflavint /B₂-vitamin / igényel). A niacint étkezés közben tejjel célszerű bevenni (gyomorbántalmak megelőzése végett), koleszterinszint csökkentő gyógyszerek mellé csak orvosi utasításra adagolható. A B3-vitamin túladagolása esetén bőrpír, gyomorpanaszok, asztma, szívritmuszavar léphet fel.

B₃-vitamin táplálékforrás: az élesztő, a máj, a vese, a hús, és hüvelyesek, barna kenyér, a karalábé, paradicsom, a napraforgóolaj, mogyoró gazdag nikotinforrások. B₃-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 15 mg, férfiak esetében 20 mg.

B₅-vitamin - Pantoténsav

A B₅-vitamin szerepet játszik az intermedier (köztes, közbenső) anyagcserében (szénhidrátok lebontásában, zsírsavak szintézisében és bontásában, a szteroid-hormonok, porfirinek szintézisében), és fokozza a bélmozgást. Emberben valódi B₅-vitamin hiánytünetek vegyes táplálkozás mellett nem lépnek fel, bár a pantoténsav-szükséglet nem tisztázott kellőképpen. A fizikai erőkifejtés és a stressz helyzetek, a dohányzás (kadmium) növelik a B5-vitaminszükségletet. Tartós szalicilkezelés B5- vitamin hiánybetegséget okozhat. B5-vitamin hiányában bőrgyulladás, kopaszság, korai őszülés és mellékvese-elégtelenség, izomremegés, izomgörcs, fáradtság, apátia, szédülés, hányás, nyombélfekély, fokozódó stressz-érzet, aggodalom-érzet léphet fel. Gyomorrontás esetén a B5- vitamin B1-vitaminnal együtt szedve segíthet, az allergia okozta reakciókat csökkentheti, pl. az orr eldugulásának mértékét is.

B₅-vitamin táplálékforrás: máj, hús, tej, tojás, élesztő, hántolatlan rizs, szója, búzacsíra, olajos magvak tartalmazzák. B₅- itamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 4-7 mg, férfiak esetében 4-7 mg

B₆-vitamin (piridoxin, adermin)

A B₆-vitamin számos fehérje, szénhidrát és zsíranyagcserében szerepet játszó enzim alkotórésze és az energia átvitelben is közreműködik. Fontossága, hogy a nikotinsav (B3-vitamin) csak B6-vitamin jelenlétében tud triptofánból képződni (lásd. niacin), egyben szükséges a B12-vitamin beépüléséhez is. A B6-vitamin hatékonyságához B2-vitaminra is szükség van. A piridoxin-koenzimek részt vesznek az aminosav anyagcserében, bevitelük a fehérje-bevitellel arányos kell hogy legyen, miután a legfőbb feladata az aminosavak átalakítása: 1 g fehérje mellé 0,015-0,02 mg B6-vitamint rendelnek. A B6-vitamin klinikailag észlelhető hiánytünete a szívizom vérellátási zavara, a szőr és hajhullás, az ajkak nyálkahártyájának berepedezése, fokozott faggyúmirigy-működés, idegesség, végtagok ideg és izom gyulladása, fokozott görcskészség, álmatlanság, gyengeségérzet, vizenyősségre, ödémára való készség, de az úgynevezett „fekete nyelv” kialakulásában is szerepet játszik. B₆- vitamin adása javasolt fejfájás és hányinger, illetve hányás esetén. A B₆- vitamin túladagolás következményeként idegbántalmak léphetnek fel.

B₆-vitamin táplálék-forrás: a máj, hús, tej-tejtermékek, tojássárgája, hüvelyesek és az élesztő, burgonya, fejes káposzta, vöröshagyma, hántolatlan rizs, mák, napraforgómag, földimogyoró, banán, dinnye. B₆-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 2 mg, férfiak esetében 2,2 mg

B₉ vitamin (Folsav)

A folsav-vitamin vízben oldódó vitamin, melyet a bélflóra is előállít. A folsav-vitamin enzimatikus folyamatokban és a DNS szintézisében vesz részt, hiánya esetén a sejtek érése zavart szenved, anaemia perniciosa (anémia pernicióza-vészes vérszegénység) léphet fel. A B9-vitamin szükséges a B12-vitamin és a vas felszívódásához, hozzájárul a gyomor-bélrendszer és a szájnyálkahártya épségéhez is. Lényeges szerepe van a terhesség korai szakaszában, a magzat gerinc fejlődése (velőcsövet lezáró folyamat) szempontjából, B9-vitamin hiányában nyitott gerinccel születhet az újszülött. Érdekesség, hogy a B9-vitamin felszívódása mesterséges készítményekből jobb, mint a természetes forrásokból. A szervezet jó folsav-vitamin ellátottsága mellett elfedheti a B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket, és ez különösen vegetáriánus táplálkozás esetén okozhat problémát. Nagyobb mennyiségű C-vitamin elfogyasztása növeli a folsav - vitamin ürülését, és a folsav-vitamin csökkenti a cink hasznosulását.

B₉-vitamin táplálékforrás: nagyobb mennyiségben a növények zöld leveleiből (paraj), májból, húsfélékből, élesztőből, szójából, csiperkéből vehető fel. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását. B₉-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 200 µg, terhesség esetén 400 µg, férfiak esetében 200 µg

B₁₀ vitamin (pteroilmonoglutaminsav-folsav, M-vitamin, U-faktor)

A B₁₀-vitamin a B₁₂-vitamin és C-vitamin jelenlétében a vörösvérsejtek érését segíti elő. B₁₀-vitamin hiánya fáradtságot, levertséget, depressziót, étvágytalanságot, korán őszülő hajat, ekcémás bőrt, cserepes ajkakat, gyomorfájdalmat, hasmenést, vérszegénységet eredményezhet.

B₁₀-vitamin táplálékforrás: a zöld levelekben, főként a parajban, karalábéban, a tejben, sajtban, élesztőben található meg. Az élesztő B-vitaminjaiból a szervezetben folsav-vitamin képződik. B₁₀-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): 1-3 mg

B₁₂-vitamin (kobolamin, antiperniciózafaktor)

A B₁₂-vitamin a vörösvérsejtek képzését, érését befolyásolja, és részt vesz a fehérjeszintézisben. Az emberi B₁₂- vitaminszükséglet nagy részét a bélbaktériumok állítják elő, felszívódásához a gyomor nyálkahártya terméke (ún. intrinsic faktor) szükséges. B₁₂-vitamin hiányában anaemia perniciosa (vérszegénység) jöhet létre. Egyéb B12-vitamin hiánytünetként a fáradékonyság, az ekcémás gyulladt bőr, ingerlékenység, székrekedés, érzékeny izmok, sápadtság, rossz hajkondíció, a gerincvelői idegek mielinburkának károsodása jöhet létre. B₁₂-vitamint növények nem tartalmaznak, a B₁₂-vitamin szükségletet csak állati eredetű élelmiszerekkel lehet fedezni. Normális körülmények között a tápláléknak nem kell kobolamint tartalmaznia, mert a bélben naponta 20-szor annyi B₁₂-vitamin keletkezik, mint amennyi a táplálékkal kerül a szervezetbe. B₁₂-vitamint a gyógyászatban a vészes vérszegénység, általános testi leromlás, kimerültség, ideggyulladás, hosszabb betegség, műtétek utáni utáni lábadozás esetén, idős korban alkalmazzák.

B12-vitamin táplálék-forrás: megtalálható a májban és az angolosan elkészített marhahúsban, élesztőben, kisebb mértékben a tejben és a tojásban. B12-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 2 µg, férfiak esetében 2 µg

B₁₃-vitamin (orotsav-antioxidáns, ásványi anyag transzport vitamin)

A B₁₃-vitaminnak fontos szerepe van a szervetlen ásványi anyagok megkötésében és azok szállításában. B₁₃-vitamin hiányában a szervetlen ásványi anyagok elégtelenül szívódnak fel, nyomelem hiány tünetek alakulnak ki. A B₁₃-vitamin megvéd a korai öregedéstől, védi a májat, elősegíti a szklerózis multiplex kezelését.

B₁₃-vitamin táplálékforrás: gyökérzöldségekben, a természetes körülmények között tartott tehenek tejében és a tejsavóban fordul elő nagyobb mennyiségben. B₁₃-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): 0,003mg

Biotin (H-vitamin)

A biotin - vitamin az állat – és a növényvilág minden sejtjében jelenlévő anyag, számos enzimatikus folyamat része. Kéntartalmú vitamin, a hámszövet védelmi funkcióját látja el, és a zsírsavszintézisében van szerepe. A bélbaktériumok szintézise és előállítása az emberi szervezet teljes H- vitamin igényét fedezi. Ha a bélbaktériumokat gyógyszeresen kipusztítják. A Biotin-vitamin hiánya miatt depresszió, bőrszárazság és szőrhullás, rossz hajkondíció, érzékeny fájó izomzat, kimerültség, ingerlékenység, étvágytalanság, hányinger, faggyúképződési zavar, idegbántalmak, kopaszság és korán őszülő hajzat mutatkozik. H- vitamin hiánybetegséghez vezethet a túl sok nyers tojás fogyasztása, mert a tojás avidint tartalmaz ami a H-vitamin ellenanyaga. Az élesztőkivonat az embernél gátolja az őszülés kialakulását.

Biotin-vitamin táplálékforrás: májban, vesében, az élesztőben, tojássárgájában és paradicsomban, diófélékben, mogyorófélékben, karfiolban, csiperkében, szójában, tarkababban, sajtokban és a piros ribizkében található meg nagyobb mennyiségben. Biotin-vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 10-200 µg, férfiak esetében 10-200 µg

H1-vitamin

A H1-vitamin szerepe az emésztés, felszívódás, kiválasztás elősegítése. A H1-vitamin hiánytünetei a fáradtság, kimerülés, székrekedés, migrén, nehézkes és lassú emésztés, ekcéma, vérszegénység, idegesség, fiatalkori őszülés, a bőr foltosodása (vitiligo). H1-vitamin napi szükséglete pontosan még nem ismert. H1-vitamin táplálék-forrás: sörélesztő, zöldfélék, joghurt, búzacsíra, gomba, bab.

C-vitamin (aszkorbinsav)

A C-vitamin a szervezeten belül a mellékvesekéregben és fehérvérsejtekben mutatható ki a legnagyobb mennyiségben. A C-vitamin részt vesz az intermedier (köztes, közbenső) anyagcserében, jelenléte a bélcsatornában a vas stabilizálásához és felszívódásához szükséges. A C- itamin erősíti az adrenalin hatását, továbbá fokozza a kötőszöveti sejtek fejlődését. Tárolás, és magas hő- és oxidációs folyamatok (főzés, forralás) a C-vitamin gyors bomlását segítik elő. Fokozott fizikai megterhelés, gyulladásos, lázas esetben, dohányzás és alkohol fogyasztásakor, terhességben és szoptatáskor nagyobb a szervezet C-vitamin igénye.

A C-vitamin hiánya fáradékonyságot, végtagfájdalmat, fogínysorvadást, orrvérzést, fogínyvérzést, lassúbb sebgyógyulást (az új sarjszövetek is szakadékonyabbak lesznek), fertőzésre való hajlamot, súlyosabb esetben pedig scorbut betegséget okozhat. Nagy mennyiségű aszkorbinsav (C-vitamin túladagolás esetén) a véralvadást meggyorsítja, és izgatja a csontvelőt, ezáltal a vérben reticulocyták jelennek meg, melyek a vörösvérsejtek fiatal alakjai, így bizonyos vérzékenységi és leukémiás betegségekben terápiás célzattal alkalmazzák a C-vitamin "túladagolást" .

Bár a vizelettel kiürül a szervezetből a fölösleges C-vitamin, de hirtelen való túladagolás esetén hasi görcs, felfúvódás jöhet létre, és fokozódik a vesekő kialakulásának veszélye - a felhalmozódott C-vitamin (vagy oxálsav, sóskasav) a kalciummal vízben nehezen oldódó kalcium-sót képez, ami elzárhatja a vese tubulusait, és vesekövet okozhat).

A C-vitamint Szent-Györgyi Albert izolálta. Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi Albert ismeretlen eredetű anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6-H8-O6) és hexorunsavnak nevezte el 1928-ban. Hazatérve, Szegeden a pirospaprikából vonta ki a legnagyobb mértékben ezt az anyagot (C-vitamint), később Szegeden dolgozták ki a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is. 1932-ben Szent- Györgyi-Albert /és tőle függetlenül J. Tillmans/ a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal, skorbut elleni hatására utalva pedig aszkorbinsavnak nevezte el. 1937-ben a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének tett felfedezéseiért megkapta az élettani-orvosi Nobel díjat.

C-vitamin táplálékforrás: gyümölcsökben, főzelékfélékben, a zöldségekben, nagyobb mennyiségben megtalálható. A C- vitamin savanyú közegben őrződik meg bomlás nélkül legtovább, ezért a citrom, grapefruit, a kivi, általában a citrusfélék, a savanyú káposzta, sóska és a fekete ribiszke a legjobb források. A természetes eredetű C-vitamin forrásokban az aszkorbinsav többszörösen összetett (poliaszkorbát) formában található meg, így hatása tartósabb, mint az egyszerű szintetikus C-vitamin kivonatoké. Ginszenggel együtt nem célszerű a C-vitamin bevétele, mert csökkentik egymás hatékonyságát. C-vitamin napi igény (RDA - OÉTI alapján): 60 - 100 mg, dohányzás esetén 150 mg
Betegség esetén: 500mg – 1000mg C- vitamin felvétele szükséges.

F-vitamin (linol és linolénsav, arachidonsav, esszenciális zsírsavak)

Az F-vitamin a sejthártya építőanyaga, a szervezetben a linolénsav gammalinolénsavvá, annak legnagyobb része pedig két lépésben prosztaglandinná (PGE1) alakul át. Ennek hatásai: csökkenti a trombózis és koleszterinképzést, csökkenti a vérnyomást, tágítja a vérereket, fokozza az inzulin hatását, gyulladáscsökkentő és izületi gyulladás csökkentő hatása van, kedvezően hat az agy működésére, jó közérzetet ad. Az F- vitamin hiánya bőrproblémákat, fertőzésekre való hajlamot, ízületi gyulladást, terméketlenséget vagy teherbeesési nehézséget, érzelmi problémákat, stresszre való hajlamot okozhat.

F-vitamin napi szükséglet: az összes napi bevitt kalória 1%-a.
F-vitamin táplálék-forrás: a cisz linolénsav megtalálható számos főzelékfélében és a növényi olajokban (ligetszépe). A mák, a mandula és a dió olajtartalmának 60-65 %-a, a földimogyoró 45 %-a linol- és linolénsav.

P-vitamin (permeabilitási vitamin)

A P-vitamin a hajszálerek áteresztőképességét (permeábilitás) szabályozza, hiányában áteresztővé válnak a kiserek, vérzések léphetnek fel. A P-vitamint Szent-Györgyi Albert és Rusznyák István fedezte fel. A P-vitamin több hatóanyag: rutin, citrin, quercetin, cianidin keveréke. Több növény levele és szára, gyökere tartalmaz rutint. P-vitamin (rutin) hiánya esetén a hajszálerek áteresztőképességének fokozódása miatt piros arcszín, rezes-erezett orr jöhet létre, egyben étvágytalanság, izomgyengeség, túlérzékenység (allergiára való hajlam) és gyulladásokra, vizenyőre (ödémára) való hajlam léphet fel. A rutin- vitamin tablettát hajdinából (Fagopyrun esculentum) és rutafűből (Ruta graveolens) állítják elő.

P-vitamin táplálék-forrás: a citromban és a zöldpaprikában, eukaliptuszban, narancsban, csipkebogyóban, feketeribiszkében, cseresznyében, szőlőben, szilvában, hajdinában, rutafűben (rutaszkorbin) található meg leginkább.

U-vitamin (metil-metionin)

Az U-vitamint amikor felfedezték, tulajdonságai alapján a vitaminok közé sorolták, azóta kiderült, hogy tulajdonképpen a methioninsavak családjába tarozik, de „ráragadt” az eredeti neve, mint U-vitamin.

Az U-vitamin védi a sejtfalakat, nyálkahártyákat a sérüléstől és elősegíti a regenerációjukat (gyomor, bélnyálkahártya). Az U-vitamin gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik és segíti az immunrendszer folyamatait, fekély ellenes vitaminnak is nevezik (Csak orvosi recept alapján lehet hozzájutni).

U-vitamin táplálék–forrás: a nyers káposztában (főleg a kelkáposztában), paradicsomban, retekben, spárgában, petrezselyemben, banánban, csalánlevélben található nagyobb mennyiségben.

Antioxidansok

Ez a híres ókori orvostól, Hippokratésztól (Görögország, Kr. e. 460-370) származó szállóige is jelzi, hogy az élelmiszernek már évezredekkel korábban is egészségvédő hatást tulajdonítottak. A tudomány és a tapasztalatok folyamatosan igazolják, hogy amit naponta teszünk – eszünk – és gondolunk, meghatározza, hogy hogyan és mennyi ideig fogunk élni. Ha nem változtatunk rossz szokásainkon és hiteinken, nem csodálkozhatunk az eredményen.

Szervezetünk védekező immunrendszerének legnagyobb része a vastagbélhez kötődik, ezért olyan fontos a tápcsatornánk állapota. A természetellenes táplálkozásunknak köszönhetően gyakorlatilag mindig túl kevés bázis (lúgos vegyhatású anyag) van a szervezetünkben, és a hosszan tartó vitamin- és nyomelemhiány miatt legtöbbünk teste elsavasodott. Ehhez jönnek még a lelkünkben hordozott mérgek, a stressz, a zaklatott életvitel is, amelyek tovább növelik a savak mennyiségét. Egy ideig testünk bírja a rohamot, és még tud kivonni bázisokat a kötőszövetekből, az erekből és a csontokból annak érdekében, hogy semlegesítse a savfelesleget. Ennek következtében azonban kiürülnek az ásványianyag-raktárak, törékennyé válnak az erek és a csontok (pl.: csontritkulás), és hamarosan különböző betegségek formájában jelentkeznek a savasodás egyéb tünetei. A legtöbb sav az élelmiszerek – elsősorban a túl sok állati fehérje – megemésztésekor termelődik, illetve amikor rossz ételtársítás következtében erjedés lép fel a testünkben.

A túlsavasodás során fogékonyabbá válunk a betegségekre. A betegségeket okozó baktériumok, vírusok, gombák és egyéb paraziták is érzékenyek a kémiai vegyhatás (pH) változására. Savas közegben tudnak igazán elszaporodni, immunrendszerünket gyengíteni. Ez a rákos sejtekre is igaz, amelyek naponta keletkeznek a testünkben, de csak savas közegben tudnak erőteljesen fejlődni. A manapság sokat emlegetett szabad gyökök képződése természetes élettani folyamat. Olykor azonban a szervezetben a különböző környezeti és életmódbeli tényezők hatására a szükségesnél több szabadul fel belőlük. A túltermelést kiválthatja például az UV sugárzás, a füsttel és ólommal szennyezett levegő, a rovarirtó szerek, a dohányzás, a helytelen táplálkozás (magas hőmérsékletre hevített étrendi zsírok), betegségek pl.: a nem ellenőrzött cukorbaj, az érzelmi stressz, de a túlzottan kimerítő testedzés is. Amikor a szervezet fokozottan ki van téve e bántalmaknak, szabad gyökök nagy mennyisége árasztja el a testet, és az egyébként ártalmatlan oxidánsok megkezdik rombolásukat. Az oxidánsokkal (szabad gyökökkel) szemben szerencsére nem vagyunk teljesen védtelenek. Az egészséges szervezet erős, ún. szabadgyök-fogó enzimrendszerrel rendelkezik, melynek antioxidáns egységei (enzimek, vitaminok, ún. másodlagos növényi anyagok) képesek ezeket semlegesíteni, és a szervezetet visszalúgosítani. A táplálékunkban a zöldségeken és gyümölcsökön kívül a gabonák tartalmazzák ezeket a „védőanyagokat”.
A négy legfontosabb gyökfogó: az E- és a C-vitamin, a béta-karotin és az antioxidáns enzimek termelődését is elősegítő szelén.

A tudomány újabb és újabb antioxidáns tulajdonságú vegyületeket igazol: bioflavanoidok (pl: szőlő, a paradicsomban lévő lycopene, meggy, bodza), melyek rákellenes hatásúak. A fekete áfonya flavonoidjainak pozitív hatásuk van a vérerekre és a vérsejtekre, a cékla vörös festékanyaga (betanin), illetve az anticianin (pl. fekete berkenye) tumorellenes hatású. Több száz karotinoid (pl: sárgarépa, sárgabarack, dinnye, csipkebogyó, homoktövis, brokkoli), immunerősítő hatással is bír. Glikozinolátok (pl: brokkoli, káposzta, retek), monoterpének (pl.: citrom), növényi ösztogének (pl.: szeder) és polifenolok (vörös szőlő, napi egy pohár vörös bor) és a torma peroxidáz (enzim). Egy növény esetében – legyen az zöldség vagy gyümölcs – több millió növényi anyag (enzim, vitamin, ásványi-, illat-, aroma- és színanyag ...) együttes, egymást erősítő hatásáról beszélhetünk. A tudomány jelenlegi állása szerint megállapíthatjuk, hogy táplálkozás terén kizárólag a megfelelő mennyiségben és minőségben, naponta elfogyasztott élő, nyers zöldség, gyümölcs és gabona jelentheti az egyetlen megoldást. Ezeknek köszönhetően szervezetünk egész életünk folyamán egészségesebb marad, nagyobb teljesítményre képes, s immunrendszerünk nagyobb hatásfokkal teljesíti funkcióját. Az vagy, amit megeszel!

Czakó Éva gyógyszerész 

Immunrendszer erősítés, természetesen

A kialakult betegségekért nem maga a betegség, hanem legyengült immunrendszerünk a felelős. Az immunrendszer képes a testtel együtt regenerálódni, amennyiben a gyengítő tényezőn változtatunk. Immunerősítő csodaszerekre és terápiákra nem érdemes vágyni, ha életmódunk egyébként nélkülözi a tudatosságot! Számos orvos és szakértő szerint az egészséges szervezetben nem tudnak kialakulni a betegségek. Dr. Josef Issels, német orvos szerint például a kizárólag a beteg testrészre irányuló kezelése eleve kudarcra van ítélve, mivel a betegség valójában csak a legyengült immunrendszer jele, így elsősorban azt kell megerősíteni. Számtalan, az immunrendszer teljes felépülésének tulajdonítható gyógyult eset igazolja dr. Issels állítását. Több esetben csupán nyugodt életvitel, a nyersen fogyasztott, organikus eredetű, növényi ételek, többnyire természetes immunjavító szerek, alternatív terápiák, meditáció és vizuális képzettársítás gyógyulást hozott.

A múlt század közepén két német származású doktor, dr. Josef Issels Németországban és dr. Max Gerson az USA-ban, tudományosan is elkezdett foglalkozni a nyers, bio, vegetáriánus ételek fogyasztásán alapuló terápiákkal. A „Gerson-módszer” lett sikeresebb és elterjedtebb. Alapját nyers zöldségek, gyümölcsök, de fõképpen azok levelei, zöld leveles saláták, gyógynövények és főzés nélkül készített levesek alkotják. Napi 10 kg nyers zöldséget, gyümölcsöt ír elő, illetve az ezekből préselt leveket. Az átállási időszak elején dr. Gerson valamennyi főtt ételt még megengedett. Tilos viszont bármilyen konzerv, sózott, ecetes, kénezett, fagyasztott vagy füstölt étel és a szója fogyasztása. Javasolta a káliumban gazdag ételeket, viszont kerülte a nátriumban dúsakat. Az amerikai származású dr. Walker saját magát gyógyítva fedezte fel a nyers ételekben rejlő gyógyító erőt és ennek köszönhetően száz évnél is tovább élt. Szerinte minden étel kerülendő, amit 51 °C fölé melegítenek, mert elveszíti az életerejét, enzimjeit, vitaminjainak és tápértékének döntő hányadát. Nyers étrendje mellé még napi 2-3 liternyi frissen préselt zöldség- és gyümölcslevet ivott. A sárgarépalé volt számára a legfontosabb, a gabonaféléket pedig csakis csíráztatva fogyasztotta. Mint arról az előző cikkben már írtam, a krónikus betegségek alapját napjainkban szervezetünk túlsavasodása jelenti. Folyamatosan szükségünk van tehát olyan lúgos ásványi anyagokra, mint a kálium, magnézium és kalcium, melyek semlegesítik a savakat. S ha a savasodáshoz hozzájárul még a vastagbél elsavasodása is, akkor szervezetünk nem képes felszívni a létfontosságú ásványi sókat. A vashiány is rengeteg problémát okoz. Dr. Walker szerint nem a bizonytalan felszívódású vastabletták bevétele a megfelelő megoldás, hanem például a répa és cékla 1:3 arányú keveréke, amely rendkívül vasdús és ráadásul nagyon finom is.

Egészségünk szempontjából 22 létfontosságú ásványi anyagot tartunk számon, melyek a vitaminokhoz hasonlóan két csoportra oszthatóak. A makroelemek közé tartozik a kalcium, magnézium, kálium, klorid, nátrium, kén és a foszfor. A nagyon kis mennyiségben szükséges mikro- vagy nyomelemek közé soroljuk a rezet, krómot, fluort, a szelént és a cinket. Ha ezekből nem fogyasztunk kellő mennyiséget, hiánybetegség alakulhat ki. Az egyensúlyra is érdemes odafigyelni, mert a túlzott bevitel szintén nem jó. Nem tévedhetünk, ha zöldségből és gyümölcsből vagy ezek levéből visszük be szervezetünkbe az ásványi anyagokat.

Kalcium: olajos magvak, mák, szezámmag, alma, áfonya, cékla, káposzta, sárgadinnye, spenót, paradicsom.
Mangán: dió, diófélék, borsó, répa, barnarizs, zöld levelű zöldségfélék, cékla, torma.
Magnézium: olajos magvak, mandula, kukorica, alma, alma magja, citrusfélék.
Réz: szárazbab, borsó, búza, csalán, szilva, torma.
Bór: az összes növényi eredetű táplálékban nagy mennyiségben található.
Cink: búzacsíra, tökmag, sörélesztő, torma, szeder.
Vas: cékla, spenót, kajszibarack, alma, áfonya, csicsóka, fehérkáposzta, sárgarépa, zeller.
Króm: csicsóka.
Szelén: őszibarack, meggy, szeder.

Czakó Éva gyógyszerész

Az oxigén-szabadgyökök

A szervezet számára természetes állapotban egy bizonyos serkentés az oxigén-szabadgyökök jelenléte. Jelentős szerepet játszanak a fertőzéssel szemben, valamint a véredény simaizom működésében. De nagyon fontos, hogy felügyelet alatt legyenek. Ha azonban az immunrendszer meggyengül, komoly károsodás érheti a szervezetet. Az oxigén-szabadgyökök jelenlétét az emberi szervezetben az ötvenes években fedezték fel Amerikában. Az oxigén O2 formában fordul elő. Itt két oxigén atomhoz csatlakozik két elektron. Ez eddig rendben is lenne. De ha bekövetkezik a válás, a pozitív töltésű oxigén atom egyedül marad, a negatív töltésű oxigén atomhoz kerül a két elektron. Ezek lesznek az ionok. Az ionok a szervezetben nem sokat zavarnak.

Azok az oxigén atomok, amelyek úgy bomlanak fel, hogy mindkettő számára egy-egy elektron jut, képezik a szervezetben az oxigén-szabadgyököket. A legjobb hasonlat ezek keletkezéséhez és élettartamához a tűz szikrája. Nemcsak azért, mert egy pattanás az életük, de éppen olyanszerű sebet is ejtenek a sejteken, mint a tűz szikrája a bőrünkön. A tűz a mi anyagcserénk folyamata. Az anyagcsere folyamat az oxidáció, s az oxidáció mellékterméke pedig az oxigén-szabadgyökök vagy szabad radikálisok.

Az oxigén-szabadgyökök a rövid életük alatt igyekeznek egy elektronhoz jutni. Ezt a sejt falából rabolják, szakítják ki maguknak, ezzel megsértve azt. Ha a megsérült sejteket a macrophagok nem takarítják el, rövidesen a sejt működésében zavarok keletkeznek. Így alakulhatnak ki a ráksejtek. Egy másodperc alatt millió és millió oxigén-szabadgyök kerülhet a sejtek közé, óriási kárt okozva.

Honnan jön szervezetünkbe ez a töméntelen mennyiségű oxigén-szabadgyök? Természetesen a felszabaduló oxigén mennyisége attól is függ, milyen ételt fogyasztottunk, és nagyban függ az emésztésünktől, az emésztési szervek képességétől. Minél nagyobb a szervek leterheltsége a rossz emésztés következtében, annál több oxigén-szabadgyök áramlik a szervezetünkben. Gondoljunk csak a mintegy hetvenféle méregre, amelyek tanyát vernek a belekben és azon kívül. Szinte mindegyik rendelkezik olyan tulajdonsággal, hogy képes előállítani oxigén-szabadgyököt.

Az oxigén-szabadgyökök akkor válhatnak veszélyessé, ha a koleszterin szállítmányt támadják meg útközben. Ha a szállítmányt baj éri, az artéria belső burkolatának sejtje megsérül a szállítmánytól, és kiesik a forgalomból. A sejt izom része szaporodni kezd és túlnő. Normális helyzetben ezek a sejtek az ér feszességét hivatottak tartani. Növekedésükkel az artéria falán rögöt képeznek. Minél nagyobb a rög, annál kevesebb a hely a vonuló vérnek.

A vörös húsok, igen csak jó oxigén-szabadgyök termelők. Ennek az a magyarázata, hogy ezek a húsok vasban gazdagok. Vasra pedig a vér oxigénellátásában van szükség. Mivel az oxigén-szabadgyöknek van egy oxigén molekulája, a vas magához vonzza őket. Olyasvalami ez, mint mikor a vas megrozsdásodik.
Említettük továbbá a zsírokat, és a finomított olajokat, különösen, ha használat közben magas hőmérsékletnek tesszük ki, mint például a sütés során.

A nap is termel szabad gyököt, s az anyagcsere következtében is szabadulnak föl oxigén-szabadgyökök.
Oxigén-szabadgyökök képződhetnek továbbá sugárzás útján. Ha ez a sugárzás a reproduktív szerveket éri, fennáll a lehetőség, hogy az utódokban genetikai változások következnek be.

Szerencsére a szervezetünk az oxigén-szabadgyökök támadására is fel van készülve, ha ellátjuk megfelelő nyersanyaggal. A véderőnket pedig szintén a táplálékunk útján kapjuk. Az oxigén-szabadgyökök ellen a leghatékonyabban az E-vitamin tud harcolni. Az alpha-tocopherol fáradhatatlanul nyeli az oxigén-szabadgyököket, miközben önmagát semmisíti meg. A beta-carotene, a C-vitamin és a szelén még azok az anyagok, amelyek sikeresen segítik egymás munkáját az oxigén-szabadgyökök pusztításában.

Az epeváladék is tartalmaz olyan szert, ami megsemmisíti az oxigén-szabadgyököket. Láthatjuk ismét, milyen nagy szerepe van a jól működő emésztőszerveknek. Szervezetünk, maga a testünk is védekezik az oxigén-szabadgyökök ellen. A belső szerveink védőréteggel vannak bevonva.

A zöldségben és gyümölcsben megtalálhatók az antioxidánsok a vitaminokban és az ásványokban. Különösen a sötét színű zöldségek, gyümölcsök hatékony antioxidánsok, nagy mennyiségű klorofil- és flavonoid-tartalmuknál fogva.
Jelentős C-vitamint tartalmaznak a zöldségfélék közül az édes pirospaprika, amelyben tízszer annyi C-vitamin van, mint a citromban. Gazdag még a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol stb., valamint a gyümölcsök közül a narancs és a többi déligyümölcs, a földieper, a meggy, a szilva, a fekete szőlő stb.

Az E-vitamin szintén megtalálható a zöldségfélékben, napraforgómagban és egyes csonthéjú gyümölcsökben, mint a mandula, a természetes E-vitamin-kivonat pedig a búzacsíra olaj.

A sejt cellái is képesek némi önvédelemre. Ebben a sejtbe beépült enzimek segítenek. Az egyik ilyen enzim a glutathione-peroxidase. Ez az enzim azonban csak abban az esetben képes eredményesen védekezni, ha elegendő az ellátás egy bizonyos ásványi anyagból, a szelénből. Ez az ásványi anyag nem ismeretlen számunkra. Természetes körülmények között a gabonafélékben kellene előfordulnia, amelyek a talajból szedik ki a gyökérzetük útján. A megfigyelések alapján azonban nagyon sok területen hiányzik ez az anyag a talajból, így a gabona illetve a szervezetünk sem juthat hozzá.

Kisebb mennyiségben a szelén előfordul egy egész sor tápanyagunkban. Az állati belsőségekből származó táplálékban, és a brazíliai dióban van a legtöbb. Ezen kívül megtalálható a tengeri élelmekben, soványhúsban, tojásban és egyes zöldségfélékben, mint a fokhagyma stb. A szelén igen csak jelentősen hozzájárul a hosszú élet titkának felfedéséhez. Egyes országokban ezért a talajt dúsítják szelénnel, hogy a fogyasztók természetes táplálék útján jussanak hozzá.
A szervezet megvédésére szolgáló C-vitamin, E-vitamin, beta-carotene pirulában is kaphatóak, de ha az emésztőrendszer már annyira le van terhelve, hogy az élelmet sem tudja megemészteni, nem sok haszonnal jár a pirula sem, mert nem szívódik fel a szervezetbe.

A vitaminok úgy játszanak közre a test megvédésében, hogy megengedik, hogy a szabad gyökök egy elektront raboljanak tőlük és ez által semlegesítődjenek. A rablás azonban sokkal érzékenyebb pontot talál, ha a szervezet túl van terhelve. Akkor ugyanis a kémiailag sokkal tartósabb összetételekből rabolják az elektronjukat az oxigén-szabadgyökök, magukat a sejteket támadva. Láncszerű reakciót kiváltva, krónikus betegséget idéznek elő.
Okozhatnak tüdő- mell-, bőr-, gyomor-, prosztata- bél-, nyelőcsőrákot, természetesen a közbeeső láncszemek segítségével, mint például a dohányzás stb.(A dohányzók szervezete nem képes értékesíteni a vitaminokat.)
Megtámadhatják továbbá a véredényeket. Ha sok a vérben a LDL-koleszterin. Az oxigén-szabadgyökök közreműködésével alakulhatnak ki a szív- és az érrendszeri betegségek. Ugyanakkor a HDL képes harcolni az oxigén-szabadgyökök ellen és csökkenteni a számukat.

Ha a sejtek enzimjeit támadják meg az oxigén-szabadgyökök, lelassul, vagy megszűnik az a munka, amit az enzimek végeznek. Ez a sejt rongáláshoz vezet, illetve az elhaláshoz. Az energia előállítói tevékenységet is megsérthetik, vagy megbéníthatják az oxigén-szabadgyökök, ami szintén a sejt elhalásához vezet.

Az oxigén-szabadgyökök váladéka bénítólag hat az idegekre. Agy és idegsérülést okoz. Ez a Parkinson-kór.
Ha a szemet nem óvjuk a túlzott napfénytől, a szabad radikálisok munkájának következtében hártya képződik, ami csökkenti a látást. Közrejátszhatnak még az asztma és a reumatikus arthritis kialakulásában. Okozhatnak továbbá fekélyt, májbetegséget, és lecsökkenthetik az ellenálló képességet.

Az oxigén-szabadgyökök ellen, mint mondottuk, a táplálékunkban van a gyógyszer. A vitaminok megtörik az oxigén-szabadgyökök munkáját. Beépítik magukat az oxigén-szabadgyökök láncolatába, megváltoztatják azt, azaz ártalmatlanná teszik őket. Az antioxidánsok munkájukkal egymást támogatják. A C-vitamin hat a megsérült E-vitaminra, úgy, hogy az visszakapja az elvesztett ionját, aminek következtében az E-vitamin újra antioxidánssá lesz.
A beta-carotene egész sor zöldségfélében megtalálható. Nemcsak a zöld levelű zöldségfélékben, de a bőségesen narancssárga zöldségfélékben is nagymennyiségű beta-carotene halmozódik fel. Sárgarépa, tök, édeskrumpli stb.

Ha C-vitamint és szelént is kivonatban fogyasztunk, ajánlatos a két készítményt más-más időben bevenni, mert a C-vitamin korlátozhatja a szelén felszívódását. Vigyázat: Nagy mennyiségben a szelén mérgező!

Természetesen pirula formában is hozzájuthatunk ehhez a fontos pótszerhez. Mondani sem kell azonban, hogy a táplálékunkban található, tehát a természetes környezetében lévő, a számunkra legjobban értékesíthető gyógyszer. Meg kell említenünk, hogy ugyanezt a szerepet el tudják végezni még az úgynevezett carotenoidok, amelyek szintén természetes környezetükben, a növényekben találhatók meg, s ugyancsak képesek a szabad radikánsok megsemmisítésére. Tehát a zöldségfélék és gyümölcsök, szárazmagok és gabonafélék fogyasztása természetes védelmet biztosít a szabad radikánsokkal szemben. Különösen hatékony gyógyító ereje van a szójababnak, és az egyre szaporodó szójatermékeknek. A legújabb kutatások szerint a különféle szójatermékek, amelyek arra hivatottak, hogy minél változatosabbá tegyék étrendünket, sikeresen működnek közre a rákos megbetegedések gyógyításában.
A oxigén-szabadgyököktől nemcsak semlegesítés útján szabadulhatunk meg. Alkalmazhatjuk a megelőzési módszert is, azaz kerüljük azokat az ételeket, amelyek több oxigén-szabadgyököt állítanak elő az anyagcsere folytán.
Ezek az ételek pedig nem mások, mint a növényi olajak, amelyeknek még nem is olyan régen, még oly nagy biztonságot tulajdonítottunk. Ide sorolhatjuk továbbá a margarinféléket is.

Az, aki magas koleszterinszinttel küzd, annak nem ismeretlen a növényi zsírok használata. Eddig úgy tudtuk, hogy az állati zsírok azok, amelyek nagyon károsak az ember számára, mert a vérerek falain zsírlerakódás képződik általuk, és ez kevésbé következik be, ha olajat használunk. Nos, ha a koleszterinszintet nem is annyira emeli az olaj, a szabad radikánsok burjánzásába alaposan besegíthet.

Ezért kell minimumra csökkenteni az olaj használatát. Hiszen a szervezetnek nagyon kevésre van szüksége, amit bőségesen ki tud választani a növényekből. De ne feledjük azt, hogy a szervezet számára értékesebbek a nélkülözhetetlen zsírok.

A petrezselyem az egyik leggazdagabb vastartalmú növény. Ugyanakkor klorofildús, tehát antioxidáns. Láthatjuk, amit a természet az egyik kezével elvesz, megadja a másikkal.

Az öregedés egyik jele a látás csökkenése. Ennek az a magyarázata, hogy a szem folytonosan ki van téve a fénynek. Tehát itt képződnek leginkább az oxigén szabad gyökök. A következmény az, hogy szemünk lencséjét hályog fedi be.
Különösen azok vannak kitéve a szemhályog képződésnek, akik sok időt töltenek a szabadban, védőszemüveg nélkül. Az ibolyán túli sugárzás is ösztönzőleg hat az oxigén-szabadgyökök képződésére.

De hadd ne fogjunk mindent a szabad gyökökre. A kutatások szerint a tej is ludas lehet abban, ha látásunk gyors romlásnak indul. A tejben megtalálható laktóz dupla cukor. Az emésztés következtében felbomlik két szimpla cukorra, a glukózra és a galaktózra. A galaktóz a ludas a hályogképzésben. Érdekes, hogy a gyerekeknél ez jelenség nem áll fenn, mert a korai gyermekkorban olyan enzimet termel a test, amely képes a galaktóz lebontására. Később azonban ez a képesség eltűnik. Ha genetikailag valami ok miatt a kicsi nem képes megemészteni a galaktózt, már az első év után megkezdődik a hályogképződés.

Tudunk-e ezen segíteni?
A gyakorlat azt bizonyítja, hogy bizonyos táplálékkal itt is tudunk hatni az oxigén-szabadgyökök munkájára. A C- és az E-vitamin, illetve a beta-karoten nagy mennyiségben megtalálható a szem szerkezetében, különösen sűrítve található a C-vitamin, amely a többi vitaminnal védelmet nyújt a hályog ellen.

Szó volt arról, hogy egyes táplálékunk, mint a zöldségfélék, a gyümölcsök a beta-caroten, míg a gabonafélék, a szárazbab, borsó, lencse, szójabab kitűnő A- és B-vitamin, valamint szelénforrás. Ez a főleg növényi eredetű táplálék tartalmaz elegendő vasat a szervezet számára, valamint a szintén fontos omega-3 olajat, amit megtalálhatunk a halolajban is, de a növények által termelt omega-3 zsírsav molekulái sokkal tartósabbak, tehát a fény illetve az anyagcsere hatására nem bomlanak fel oxigén-szabadgyökökké.

Az oxigén atomok, amelyek úgy bomlanak fel, hogy mindkettő számára egy-egy elektron jut, ezek képezik a szervezetben az oxigén-szabadgyököket. Legjobb hasonlat ezek keletkezéséhez és élettartamához a tűz szikrája. Életük egy pillanat, de ahova pattannak égető sebet hagynak.

A felszabaduló oxigén mennyisége attól is függ, milyen ételt fogyasztottunk, és nagyban függ az emésztésünktől, az emésztési szervek képességétől. Minél nagyobb a szervek leterhelése, annál több oxigén-szabadgyök forog a szervezetünkben.

A véderőnket pedig szintén a táplálékunk útján kapjuk. Az oxigén-szabadgyökök ellen a leghatékonyabban az E-vitamin, a beta-carotene, a C-vitamin és a szelén tud harcolni. Természetesen szervezetünk is védekezik az oxigén-szabadgyökök ellen, amennyiben egészségesek vagyunk.

Receptek

A kapott pépet jól felforraljuk, hozzáadjuk a cukrot, vagy édesítőszert. 1 kg velőhöz ízlés szerint 30dkg -1 kg cukor, vagy édesítőszer szükséges. Ezzel is forraljuk még egy kicsit.  Erőteljes forrás szükséges (de rövid idő 1-2 perc). Ha tovább forralják, akkor sötétebb színű és keményebb lekvárt kapunk.A lekvárt kiforrázott előmelegített üvegekbe töltjük. Lekötjük és száraz dunsztba tesszük. Nagyon finom a lekvár, igazi ínyencség.
Vigyázni kell, hogy az üveg valódi celofánnal kerüljön lekötésre, mert ha nylonszerű a celofán, megromlik a lekvár. A celofános lekötés előnye, hogy a lekvár be tud bőrözni és keményebb lesz, mint a csavaros üvegben.Ha csavaros fedelű üvegbe töltik, akkor is érdemes igazi celofánt feszíteni az üvegre, ami védi a tetőt és így többször használhatóvá teszi. A lekvár nem lesz kemény állagú.
Vadhúshoz, húsokhoz  kevés cukorral (30 dkg körül/1 kg velő) készítsük a lekvárt. Nagy kedvenc a rántott hús, csipke vagy áfonyalekvárral.

Gyömbéres csipkelekvár

Hozzávalók:
kb. 5 db 2,5 dl-es üveghez:
80 dkg csipkevelő
80 dkg zselírozó cukor
2 cirom leve
4 dkg frissen reszelt gyömbér

Elkészítés:
Az üvegeket alaposan kimossuk, hagyjuk lecsepegni. A csipkevelő masszát elkeverjük a zselírozó cukorral (ugyanannyi cukrot vegyünk, ahány dkg a gyümölcspép). Beleöntjük a citromlevet, a gyömbért. Kevergetve felforraljuk, és 4 percig rotyogtatjuk. A habját leszedjük. Azonnal üvegekbe töltjük, lezárjuk, kb. 5 percre fejtetőre fordítjuk, és hűvös helyen tartjuk.

Csipkebogyó-málna lekvár

2 vagy 4 kg csipkebogyóvelőt lábasba odatesszük főzni. Ha nem idegenkedünk a zselésítő anyagoktól, akkor előírás szerint összekeverve az anyaggal a velőt és ízlés szerint cukrot, vagy cukorhelyettesítő anyagot téve a masszához 1 percig zubogva főzzük. De készíthetjük e nélkül is. Nagyon különleges lesz az íze a lekvárnak, ha amikor elkészült 10-20 dkg rostos málnaport adunk a csipkéhez. Üvegekbe töltjük, celofánnal lekötjük, tetőt teszünk az üvegekre, 5 percre fejre állítjuk  és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. 

Áfonyadzsem

2 vagy 4 kg áfonya velőt lábasba odatesszük főzni. Ha nem idegenkedünk a zselésítő anyagoktól, akkor előírás szerint összekeverve az anyaggal a velőt és ízlés szerint cukrot, vagy cukorhelyettesítő anyagot téve a masszához 1 percig zubogva főzzük. 50 gr vákuum szárított áfonyát is tehetünk a masszába, maximum 1-2 perces erős forralás után  üvegekbe tesszük és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Kímélő, egészséges, gyümölcsös ételek

Gyümölcspuding - Gyümölcsös tejbepapi - Gyümölcsös zabkása - Gyümölcsjoghurt - Gyümölcsös túrótorta - Zabos gyümölcsturmix - Gyümölcsleves - Mákos palacsinta meggyöntettel - Gyümölcsfagyi - Hamis túrógombóc - Gyümölcsös túrógombóc - Rizskoch Gyümölcsszörppel - Házi keksz

Gyümölcspuding alaprecept

Hozzávalók:
0,5 liter Cserpes  tej
1 tojás sárgája
ízlés szerint cukor
1 evőkanál liszt
1 evőkanál gyümölcspor
szárított gyümölcs a díszítéshez
4 db hideg vízzel átöblített kelyhet készítsünk elő!

A tejből félreteszünk 1-1,5 decit, a többit feltesszük kis lábosban, mérsékelt tűzön forralni. A tojássárgáját habosra keverjük. A lisztet és a gyümölcsport külön tálkában alaposan összevegyítjük. A liszt-gyümölcsporkeveréket fokozatosan hozzákeverjük a tojás sárgához, majd apránként hozzáadjuk a félretett hideg tejet, és csomómentesre keverjük. Ehhez egy merőkanálnyit fokozatosan, folyamatos kevergetés mellett hozzáadunk a már gőzölgő, de még nem forrásban levő tejből, majd ezt az egyveleget beleöntjük a meleg tejbe folytonos kevergetés mellett. Addig főzzük folyamatosan kevergetve, amíg be nem sűrűsödik. Ezután rögtön az előkészített kelyhekbe öntjük a pudingot. Ha kihűlt hűtőbe tesszük egy félórára. Vákuum Szárított gyümölccsel díszítve tálaljuk. Ha édesíteni szeretnénk a pudingot, a cukrot a tojássárgával keverjük ki a főzés legelején.

Gyümölcsös tejbepapi

Hozzávalók:
0,5 liter Cserpes tej
5 csapott evőkanál búzadara
1 evőkanál gyümölcspor
szárított gyümölcs a díszítéshez

Készítsünk elő hideg vízzel kiöblített kelyheket!
A tejet tegyük fel főni mérsékelt lángon.
A búzadarát alaposan vegyítsük össze a gyümölcsporral. Ha már gőzölög a tej, de még nem forr, lassan, folytonos kevergetés mellett adjuk hozzá a búzadara-gyümölcspor keverékét. Besűrűsödés után öntsük a kikészített kelyhekbe. Szórjunk a tetejére szárított gyümölcsöt, és máris fogyaszthatjuk. Ha édesíteni szeretnénk, mielőtt kehelybe öntjük a már kész, de még meleg papit, keverjünk hozzá egy evőkanál mézet!

Gyümölcsös zabkása

Hozzávalók:
6 púpozott evőkanál zabpehely
1 tasakgyümölcs por
0,5 l folyadék (víz, vagy tej, vagy víz és tej keveréke, vagy rizstej vagy zabtej, stb)
szárított gyümölcs a díszítéshez
méz vagy mézpor az édesítéshez

Készítsünk elő hideg vízzel átöblített kelyheket! A zabpelyhet turmixban őröljük porrá. Öntsük lábasba, és tegyük hozzá a vizet, majd mérsékelt lángon kezdjük el forralni. Addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Öntsük a kikészített tálkákba és keverjük hozzá a gyümölcsport. Szárított gyümölccsel díszítve tálalhatjuk, vagy hagyjuk kihűlni, tegyük hűtőbe, és hidegen fogyasszuk! Ha édesíteni szeretnénk, bár önmagában is édes, akkor a már kész papihoz keverhetünk egy evőkanál mézet vagy mézport.

Gyümölcsjoghurt

Hozzávalók:
5 dl Cserpes natúr joghurt
2 evőkanál gyümölcspor
2 evőkanál köles
2 evőkanál kukoricadara
2 evőkanál méz
szárított gyümölcs a díszítéshez

Készítsünk elő hideg vízzel átöblített kelyheket!
Kis lábasba melegítsük meg a mézet, keverjük hozzá a kölest és a kukoricadarát és picit pirítsuk meg, majd öntsük fel fél deci hideg vízzel. Kevergessük, amíg a hozzávalók felszívják a vizet, végül hagyjuk kihűlni. Keverjük el a joghurtban a gyümölcsport, majd adjuk hozzá a kihűlt mézes kölest. Szárított gyümölccsel tálaljuk. Nem tartalmaz mesterséges aromát és felesleges cukrot, így nem veszi el a kisgyermekek étvágyát, ellenben a boltban kapható gyümölcsjoghurtok nagy részével.

Gyümölcsös túrótorta

Hozzávalók:
3 tojás
2 evőkanál finomliszt
2 evőkanál gyümölcspor
2 evőkanál porcukor
25 deka Cserpes túró
1 vaníliarúd
1 evőkanál citromlé
23 centi átmérőjű tortaforma

Tipp: ha piros színű gyümölcsporral készítjük érdemes beszerezni hozzá szívecske alakú tortaformát:)

Verjük kemény habbá a tojásfehérjét. A sárgáját keverjük habosra a porcukorral. A lisztet alaposan keverjük össze 1 evőkanál gyümölcsporral. A habosra kevert tojássárgához adagoljuk hozzá lassan a gyümölcsporos lisztet, majd a felvert tojáshabot. A vajjal, liszttel kikent tortaformába öntsük bele a piskótatésztát. 160 fokos sütőben süssük aranysárgára. Közben villával törjük össze a túrót, keverjük össze a citromlével, a vaníliavelővel és 1 evőkanál gyümölcsporral. Ha túl száraz lenne, keverhetünk hozzá egy gondolatnyi tejfölt vagy joghurtot. A túrós masszát kenjük a kihűlt piskótatésztára, majd díszítsük szárított gyümölccsel.

Zabos gyümölcsturmix

Hozzávalók:
zabpehely
zabtej
gyümölcsvelő vagy gyümölcspor

1-2 evőkanál gyümölcsvelőt turmixoljunk össze 2 deci zabtejjel. Ha laktatóbb variációt szeretnék rakjunk a turmixba 1-2 kanál zabpelyhet. Turmixban őröljünk porrá zabpelyhet. Keverjünk hozzá gyümölcsport, majd öntsünk hozzá zabtejet. Ha picit tovább turmixoljuk, remek, habos hűsítőt kapunk.

Gyümölcsleves

Hozzávalók:
0,5 kg Gyümölcsvelő
0,5 l víz
1 pohár Cserpes tejföl
1 evőkanál liszt
1 pici darab vaníliarúd
3 szegfűszeg
egy fél citrom
cukor

A gyümölcsvelőt felengedjük kb. fél liter vízzel, és a megtisztított fél citrommal, szegfűszeggel, vaníliarúddal feltesszük főni. A lisztet csomómentesre keverjük a tejföllel. Ha a leves felforrt, a levéből hozzáteszünk a tejfölös liszthez, összekeverjük, és kevergetés közben beleöntjük ezt a habarást a levesbe. Kicsit keverünk rajta, és kész. Gyümölcsmártást hasonló módon készíthetünk, csak víz mennyisége kevesebb (1-2 dl), a lisztté több (3 evőkanál) legyen.

Mákos palacsinta meggyöntettel

Hozzávalók a palacsintatésztához:
liszt
Cserpes tej csipet szódabikarbóna
ásványvíz, szóda
meggypor
olaj

Hozzávalók a töltelékhez:
mák
meggypor
citromhéjreszelék
vaníliarúd
ízlés szerint cukor

Hozzávalók a gyümölcsöntethez:
megyevelő
Cserpes tejföl
fél citrom
vaníliarúd

Gyümölcsfagyi

Hozzávalók:
gyümölcsvelő
tejszín

Lefagyasztjuk a gyümölcsvelőt. Fagyott állapotban a turmixba tesszük, öntünk hozzá tejszínt, összeturmixoljuk, majd kelyhekbe kanalazzuk.

Hamis túrógombóc tejallergiásoknak és tejérzékenyeknek

Hozzávalók:
1 zacskó köles
1 tojás
néhány evőkanál liszt
zsemlemorzsa
olaj
1 zacskó gyümölcspor
0,5 kg gyümölcsvelő
szárított gyümölcs

Elkészítés:
A kölest megfőzzük. A zsemlemorzsát olajon megpirítjuk. Ha kihűlt hozzátesszük a tojást, a gyümölcsport és annyi lisztet, amennyit felvesz. Kis gombóckákat formázunk belőle, és forró vízben kifőzzük. Ha túlságosan lobog a kifőző víz, szétmegy a gombóc. Ha a gombóc feljött a víz tetejére 4-5 perc után meghempergetjük a pirított zsemlemorzsában. felbontjuk a gyümölcsvelőt, és az így kapott friss „szörppel” leöntjük a gombóckákat. Szárított gyümölccsel díszítjük.

Gyümölcsös túrógombóc

Hozzávalók:
0,5 kg Cserpes túró
1 tojás, de tojás nélkül is működik
3 marék búzadara
1 evőkanál liszt
vaníliarúd
reszelt citromhéj
1 tasak gyümölcspor
zsemlemorzsa
olaj, vaj vagy zsír
0,5 kg gyümölcsvelő

Valamilyen zsiradékon megpirítjuk a zsemlemorzsát.  A túrót összetörjük, hozzákeverjük a gyümölcsport, vaníliarúd belsejéből kikapart vaníliavelőt, a reszelt citromhéjat. Hozzátesszük a tojást, a búzadarát, kevés lisztet, és összedolgozzuk. Fél órára betesszük pihenni a hűtőbe, és vizet forralunk. Fél óra múlva kis gombóckákat formázunk a tésztánkból és kifőzzük forró vízben, de ne lobogjon túlságosan a víz, mert akkor szét mennek a gombóckák, és túrós tejbepapi lesz az ebéd. Miután feljöttek a gombócok a víz tetejére, 8-10 percig még főniük kell. A kifőtt gombóckákat a pirított zsemlemorzsába forgatjuk. A gyümölcsvelővel leöntve tálaljuk a gombóckákat. Díszítésként szórhatunk rá szárított gyümölcsöt.

Rizskoch gyümölcsszörppel

Hozzávalók:
6 tojás
3 evőkanál liszt
negyed kiló barna rizs, lehet gyorsrizs is
ízlés szerint cukor
citromlé vagy reszelt cirtomhéj
vaniliavelő vaniliás cukor
1 zacskó gyümölcspor
0,5 kg gyümölcsvelő

Elkészítés:
Megfőzzük a rizst. Szétválasztjuk a tojást. A sárgáját kikeverjük habosra cukorral, ha szeretnénk cukrozni, hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, a vaníliavelőt, a gyümölcsot.  A habos tojássárgához hozzáadjuk a barnarizst a lisztet és óvatosan összekeverjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és óvatosan a rizses masszához keverjük. Tűzálló edénybe tesszük és megsütjük. Összeturmixoljuk kevés cukorral a gyümölcsvelőt, és finom házi „gyümölcsöntetet” kapunk, ami azonban tartalmazza az értékes vitaminokat, hiszen a velő készítésnél csak hősokkot kapott a gyümölcs. Csak frissen készítve jó! Ha később is enni szeretnénk akkor javasolt a cukros velőt 1 percig zubogva felfőzni, így friss házi lekvárként később is fogyasztható. Kockákat szelünk a kész rizsfelfújtból és leöntjük az gyártott házi öntettel, vagy friss lekvárral. Szárított gyümölccsel díszíthetjük. 

Házi keksz

Hozzávalók:
1 bögre zabpehely
1 dl olívaolaj
szárított gyümölcs
1 evőkanál liszt

Elkészítés:
A zabpelyhet összegyúrjuk az olívaolajjal, a liszttel és a szárított gyümölccsel. Tíz percig pihentetjük, majd baba-tenyérni lapocskákat formázunk belőle, amit sütőlemezen, kb 15 perc alatt aranybarnára sütünk. Szárított gyümölcs helyett gyümölcsporral is készíthetjük.

Sütemények

Klasszikus édes muffin -

Klasszikus édes muffin

Egyik keverő edénybe belerakni: 25 dkg liszt, 2 teáskanál sütőpor
A liszthez lehet keverni bármilyen darált anyagot, rostos gyümölcsport  kb. 5 dkg-ot (dió, mogyoró, kókusz, mandula, csokidarabok, mák), de ekkor kicsit csökkenteni kell a liszt mennyiségét. Az anyagokat szárazon jól elkeverni!

Másik keverőbe belerakni: 10 dkg kristály cukrot, (ez lehet fehér, barna, bármilyen kristálycukor), 2,5 dl Cserpes joghurtot, vagy helyette  bármilyen más Cserpes tejterméket  (kefír, tejszín, tejföl, tej (ettől függően lesz zsírosabb, vagy zsírszegényebb a muffin), 0,75 dl napraforgó olaj, 2 egész tojás. Ezeket összekeverni (habverővel, csak addig kell keverni, amíg az olaj már nem válik el a többi anyagtól). A végén belekeverni, már csak fakanállal, vagy a habverővel néhány fordulattal 25 dkg gyümölcsöt.
·         vákuumszárított gyümölcs (nagy előnye, hogy nem áztatja el a tésztát)
·         friss apróra vágott gyümölcs,
·         fagyasztott gyümölcs,
·         összevágott,
·         lecsepegtetett befőtt,
·         vagy finom házi dzsem is lehet, vagy darabos lekvár
Ha a gyümölcs semlegesebb ízű  (pl. alma,)  akkor érdemes egy-két evőkanál citromlét is a tésztába keverni, úgy finomabb lesz az íze.

A végén a két keverőtál tartalmát összeönteni, összekeverni fakanállal, vagy habverővel, csak addig, hogy egynemű legyen a tészta, majd a 12 darabos muffin sütőbe papírt téve kanállal egyenletesen belerakni a tésztát. Gázsütőben 4-5 fokozaton 15-20 perc alatt megsül.
Kivétel után a tepsiből kiszedni a papíros muffinokat, hagyni kell kihűlni, majd lehet díszíteni és díszítés után leszedni a papírokat. Díszítések, a megsült muffinok tetejére: csokiöntete, gyümölcsmáz, lekvár.

Gyümölcsmáz: 20 dkg porcukor + 5 dkg  instant gyümölcspor és valamilyen lé (2-3 evőkanál lé). Fényesre, jól kikeverni. (A lé lehet: citromlé (áfonyához, almához, körtéhez), befőttlé (meggylé-finom és szép is), rum (meggyes ízesítéshez nagyon jó), likőr. A mázra, még amikor nedves  rá lehet szórni cukrot, vákuum szárított gyümölcsöt.
Lekvár: 3-4 evőkanál nem darabos lekvárt, zselét felforrósítani és a még meleg muffinokra rákenni. Beszívja a máz egy részét, de szép fényes is lesz tőle és rászárad.

Képek

Cikkek

Minden ötödik magyar gyermek túlsúlyos

 A fővárosi iskolás fiúk 18 százaléka túlsúlyos, míg a lányoknál 20 százalék ez az arány — derült ki az Országos Élelmiszerbiztonsági- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI) a világ egyik legnagyobb élelmiszergyártó multinacionális cégével közösen, 2005 szeptemberében elvégzett reprezentatív felméréséből, amelynek eredményét szerdán ismertették.

A felmérést az OÉTI és az ÁNTSZ szakemberei a pedagógusokkal együttműködve, a szülők beleegyezésével 16 budapesti kerület 18 általános iskolájának 117 osztályában végezték el. A felmérés különlegessége, hogy az elhízás mértékét a testzsír-sovány testtömeg arányának mérésével is vizsgálták.

A felmérés során számos életmódbeli kérdésre is válaszoltak a 7-18 éves korú tanulók, például hogy hogyan töltik a szabadidejüket, milyenek a vitamin- és ásványianyag-fogyasztási szokásaik, dohányoztak-e már vagy dohányoznak-e rendszeresen. Ez utóbbi kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a serdülő fiúk 5, míg a lányok 10 százaléka cigarettázik rendszeresen. A 7-14 éves korú gyerekek fele nem elégedett a saját testével, fogyni szeretnének, sőt 20-30 százalékuk már fogyókúrázott is.

A napi testmozgás alig több mint a serdülők felére jellemző. Ugyanakkor a gyerekek egy része nem étkezik naponta háromszor, és van köztük kifejezetten soványnak mondható is. A vitamin- és ásványianyag-utánpótlással a túlsúly ellenére gond van. Pozitív jelenség, hogy az elmúlt évekhez képest nőtt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és barna kenyeret is többet vásárolnak a családok, mint régebben.

Dr. Antal Magda, az OÉTI főosztályvezető főorvosa rámutatott, hogy a gyermekkori elhízás azért is veszélyes, mert az a felnőttkori elhízás fokozott kockázati tényezője. A már elhízott gyermekek testtömegét nehéz csökkenteni. A sajtótájékoztatón ismertettek egy új programot, amelynek keretében általános iskolásokkal - játékos formában — ismertetik az egészséges táplálkozás alapelveit.
Forrás: National Geographic Online

Elhízott gyermekek: a cukros üdítők is felelősek

 Az európai fiatalok negyede túlsúlyos. Hat és fél kiló hízást jelent évente a napi egy doboz normál üdítő elfogyasztása a tizenéveseknél amerikai tudósok szerint. Egy, az elhízottsággal kapcsolatos kérdéseket vizsgáló nemzetközi munkacsoport friss jelentésében az áll: 2010-re az unió területén élő gyerekek mintegy 40 százaléka lesz túlsúlyos, ha a jelenlegi trendek folytatódnak.

A bostoni gyermekkórház kutatói fél éven keresztül több mint 100 tizenéves gyereket figyeltek meg, akiknek fele csak vizet, vagy édesítőszeres üdítőt ivott. A kutatás eredménye szerint napi egy doboz, vagyis 3,3 dl cukros üdítő havonta több mint fél kiló hízásért felelős.

A leginkább túlsúlyos tinédzserek között az alacsony kalóriatartalmú italok fogyasztása a kísérlet során csökkentette a testtömeg indexet.

A cukros italok hatását vizsgáló kutatás eredményei tovább növelik a gyermekek tömeges elhízásával kapcsolatos aggodalmakat. Az elhízottsággal kapcsolatos kérdéseket vizsgáló nemzetközi munkacsoport, az International Obesity Task Force (IOTF) egy friss jelentése szerint 2010-re az Európai Unió területén élő gyerekek mintegy 40 százaléka lesz túlsúlyos, ha a jelenlegi trendek folytatódnak. Ma az európai fiatalok negyede számít elhízottnak vagy túlsúlyosnak.

– Az Európai Unióban az IOTF becslései szerint 20 ezer elhízott gyerek lehet cukorbeteg 2010-re, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak.

– Szintén az IOTF jósolja azt, hogy több mint egymillió gyereknél jelentkezik majd a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedések első jelei.ű

– A gyerekeknek leginkább vizet, alacsony zsírtartalmú tejet, cukor hozzáadása nélkül készült tejturmixot, vagy 100 százalékos gyümölcslevet kellene inniuk.

– Minden gyereknek naponta legalább két liter vizet kellene meginnia.

Azok a tizenévesek, akik naponta megisznak egy doboz normál üdítőt, egy év alatt 6,5 kilogrammal lesznek nehezebbek, mint diétás, vagyis „light” italokat fogyasztó társaik – állapították meg amerikai tudósok.
Forrás: Info Rádió

A kövérség betegség

 Magyarországon is túl sok az elhízott ember. Az utóbbi két évtizedben duplájára nőtt a súlyfölöslegtől szenvedők száma. A lakosság húsz százaléka komolyan elhízott, de ha ideszámítjuk a kisebb-nagyobb mértékben túlsúlyosakat is, akkor kiderül, hogy hatvan százalék a súlyproblémával küszködők aránya. Nem véletlen hát, hogy Európa legbetegebb nemzete vagyunk. Az elhízásból eredő betegségek évente 11 milliárd forintba kerülnek az egészségbiztosítónak. Számos olyan súlyos betegség van, amely elsősorban vagy többségében az elhízott embereket veszélyezteti. Ne higgyenek azoknak a molett sztároknak, médiaszemélyiségeknek, akik azt hirdetik, hogy nekik kutya bajuk, mert nem mondanak igazat! Valójában kizárt, hogy húsz kiló túlsúly felett — különösen, ha elmúlt negyvenéves — egészséges maradhat valaki.

Gondoljuk csak meg: ha egy hatvankilós embernek harminckilós zsákot raknak a vállára, cipelje csak reggeltől estig, elbírja-e? S ha mégis, akkor úgy jár, mint a kilencvenkilós polgár: roskadozik a gerincoszlopa, kopnak az ízületei, dagad a lába, s fáj minden porcikája. Az epekő, a cukorbetegség többségében a helytelen táplálkozás miatt alakul ki. A nagy zsírbevitel, a sok koleszterin károsítja az érfalakat, kialakul a magas vérnyomás s annak gyakran végzetessé váló következménye, az agyvérzés vagy a szívinfarktus. Nem túl régi felfedezés, hogy a rák egyes fajtái a kövér embereket gyakrabban támadják meg. Az elhízottnak rossz az általános közérzete, nehezen mozog, már kisebb mozgásnál is liheg, pár lépcső után kifullad. Éjjel rosszul alszik, horkol, gondot jelent a másik oldalára fordulni, olykor levegő után kapkod. Ha pedig a kövérség dohányzással, italozással párosul, szinte biztos, hogy soha vagy nem sokáig kell a postásnak a nyugdíjat kézbesítenie.

A testi bajok mellett legalább annyi lelki gonddal kell megküzdeniük az elhízott embereknek, főleg a gyermekeknek.

Elképesztő, hogy miket eszünk!
Magyarországon elfogyasztott ételek mintegy háromnegyede iparilag előállított étel, amelyben mindenképp vannak adalékanyagok — mondta az InfoRádiónak Benda Judit egészség-tanácsadó, Hans Ulrich: A leves hazudik című most megjelent könyvének szerkesztője. A szakértő szerint egészségesen csak úgy lehet táplálkozni, ha otthon főz az ember.

Az élelmiszeriparban használt ízanyagok jó része mesterséges. Az eper ízt egy ausztrál fa fűrészporából nyerik, az őszibarack ízt a ricinusból, a citrom ízt egy gombából.

Olyan, mintha természetes lenne, nem is kell mesterségesnek jelölni — mutatott rá Benda Judit, hozzátéve, hogy ha például igazi eperből vonnák ki az eper ízt, akkor a világ epertermelése az elfogyasztott eperízű készítmények töredékére lenne csak elég, és rendkívül költséges is lenne.

A szervezet a természetes adalékanyaggal sem tud mit kezdeni. Benda Judit szerint vannak olyan élelmiszerhez adott anyagok, amelyeknek "súlyos egészségkárosító hatása van", ilyen például a felvágottak, szalámik, kolbászok 95 százalékában megtalálható nitrites pácsó.

„Van azonban sok olyan anyag is, amelyet természetesnek is lehet tekinteni, ilyen a citromsav, az aszkorbin sav, de attól, hogy ez pluszban van hozzátéve az élelmiszerhez, ez is mesterséges lesz, mert a szervezetben egészen máshogy szívódik fel, a szervezet nem tud vele mit kezdeni" — hangsúlyozta Benda Judit.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy az adalékanyagok mellett, hiába ártalmatlanok, sokszor ott van még az élelmiszerben a permetezőszer maradvány, van benne nehézfém, ipari szer maradványok, és ezek egymás káros hatását felerősítik.

Jelölni kéne a pontos összetételt, de még mindig vannak kiskapuk.
„Bár 2005 novemberétől pontosan rá kell írnia a gyártónak, hogy mit tartalmaz az élelmiszer, még mindig vannak kiskapuk, még mindig vannak olyan anyagok, amelyek nem biztos, hogy rákerülnek a címkére" — jegyezte meg Benda Judit.

A szakember szerint az Egyesült Államokban az elfogyasztott ételek 95 százaléka iparilag feldolgozott élelmiszer, Németországban 75 százalék, és bár Magyarországról nincs pontos adat, a német szinthez lehet közel.

„Vissza kellene térnünk nagyanyáink konyhájához. Az egyetlen járható út, ha otthon főzünk" — hangsúlyozta Benda Judit.
Forrás: InfoRádió

Az élelmiszergyártó nagyvállalatok nem tesznek sokat az egészségvédelemért

 Továbbra sem fordítanak elég figyelmet az élelmiszergyártó óriások arra, hogy termékeikben csökkentsék a kövérség, a diabétesz, a rák, vagy a szív- és érrendszeri problémák kialakulásáért felelős anyagok — többek közt a cukor, a zsír — szintjét. A londoni City University munkatársai a világ tíz legnagyobb élelmiszeripari vállalatát, tíz legnagyobb szállítóját és az öt legnagyobb étteremlánc-hálózatát vizsgálták meg. A huszonöt nagy cég közül mindössze négynél tettek lépéseket a zsíros anyagok arányának csökkentése érdekében: a Kraft, a PepsiCo, vagy a többek közt a Burger Kinget tagjai között tudó Compass-étteremlánc, illetve a KFC- és Pizza Hut-tulajdonos Yum-csoport. A vállalatok általában igen keveset tettek azért, hogy az általuk gyártott vagy forgalmazott ételek egészségesebbek legyenek. A McDonald's például csak az adagok nagyságát szabta át, sem a zsír, sem a só, sem pedig a cukor szintjét nem csökkentette. A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy a vállalatok betartják-e az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-es irányelveit. „A legtöbb vállalat egyáltalán nem figyelt oda azokra, rendkívül nyugtalanítóak a tapasztalataink. Még az általunk vizsgáltak közül a legkisebb vállalatnak is ötször nagyobb a költségvetése, mint a WHO-nak, így a források szűkösségére nem hivatkozhatnak" — fogalmaznak a jelentés szerzői. A kutatásból az is kiderül, hogy a magukat gyakran a fogyasztók nagy barátaiként beállító szupermarketek is jelentős csalódást okoztak.
(AFP – London/MTI)

Gyümölcs abc

Alma

- Az almában háromszáznál több értékes anyag szunnyad. Pektintartalma növeli az alma értékét. Ez a rostanyag a gyomorban megduzzad, semlegesíti a méreganyagokat, és csökkenti a koleszterinszintet. Kiváló háziszer hasmenés ellen.
- „An apple a days keeps the doctor away” – vagyis „Naponta egy alma az orvost távol tartja”
- Reggel éhgyomorra fogyasztva felpezsdíti a testnedveket. Este fogyasztva megnyugtat és zavartalan álmot biztosít.
- Az alma értékes tápanyagai közvetlenül a héja alatt rejtőznek.

Áfonya
- Különlegessége a myrtillin nevű kék festékanyag: gátolja a kórokozók fejlődését a bélben. A C-vitaminnal és folsavval együtt vérképző.
- Rendkívül sok csersavat tartalmaz.
- A méregtelenítő enzimek egész sorát aktivizálja, és ezáltal semlegesíti a rákkeltő anyagokat.

Citrusfélék

Cseresznye

Dinnye

Egres

Eper

Grepfruit

Kiwi

Málna

Őszibarack

Ribizli

Savó

Sárgabarack

Szeder

Szőlő

Zöldség abc

Brokkoli

Burgonya

Káposzta

Saláta

Spárga